Ezen a napon éreztem azt,hogy oda a két éves munkám.Soha sem gondoltam bele,hogy egy telefonhívás elronthatja az egész napomat.Sőt,talán az egész életemet.De gondolom ezt még így nem tudom éreztetni.Elmesélem nektek,hogy mi történt azon a délutánon...
Visszaemlékezés
Tök boldogan keltem fel aznap.Felmentem a Youtubera,és végig olvastam a kommenteket.Nagyon jól esik,hogy ennyien szeretmnek.Minden a maga módján ment,elmentem fogat mosni,enni.Majd áthívtam Claudiát.Elkeztem felvenni a videót,amikor is csörgött a telefonom.
-Tessék itt Dezső Bence!-mondtam.
-Szia!Steve vagyok a Youtube vezetője!-mondta angolul.Innentől már angolul folytatódott a beszélgetésünk.
-Tessék miben segíthetek?-kérdeztem.
-Szeretném,ha 2016-ban letörölné a csatornáját!-mondta,mire bennem megállt az ütő.
-Mi..mi..mi van?Miért?-dadogtam össze-vissza.
-Ez már nem magára tartozik.Februárig határtalanul töröljék a csatornát!-mondta,majd letette.Én csak össze roskadtam,és sírtam.Sírtam,mert fájt.Fájt,hogy már csak 3 hónap van vissza.Claudit haza küldtem,mivel ő nem tud nekem segíteni.Csak is egy ember tud...Yvette.Már nem vagyunk együtt,de akár hogy is elakarom felejteni,nem tudom.Mielőtt feltudtam volna hívni.
Aznap megfogadtam,hogy lázadni fogok.Megfogom találni a húgomat,és megakadályozom,hogy eltöröljék a Youtube csatornám.Össze fogunk fogni...És én leszek a vezető...Én Dezső Bence.
